GNOMÓNIÁS GOMBABETEGSÉG

A levélfoltosság gomba (Gnomonia leptostyla) olyan rendszeres és súlyos kórokozó, ami ellen az ökológiai termelésben alkalmazható bordói lével, később kénnel is kell permetezni, rügyfakadástól a hajtásnövekedés befejeztéig. Az ökológiai szemlélet szerint a betegségnek ellenálló fajták telepítésével kell a vegyszerezési szükségletet csökkenteni. Szerencsére a hazai diófajták közül az Alsószentiváni 117-es fajta a betegséggel szemben kiemelkedően ellenáll, és a másik két fajta, a Milotai 10-es és a Tiszacsécsi 83-as is mérsékelten ellenáll.

XANTHOMONASZOS BAKTERIÓZIS

A baktériumos levél- és termésfoltosság (Xanthomonas juglandis) a diótermést komolyan veszélyezteti, hűvös, csapadékos tavaszú években. Szükség esetén az ökológiai gazdálkodásban felhasználható réztartalmú készítményekkel kell permetezni, rügyfakadástól júniusig terjedő időben 10-14 naponként, súlyos fertőzésnél 7-10 naponként. Ez a hagyományos eljárás is, bár hagyományosan a baktérium réz-rezisztenciája miatt egyre inkább szerves gombaölőszerekre is rákapnak.

Javasolják, hogy a télen is a fán maradt diókopáncsot le kell verni a fáról.

Ha már ismerjük, dióskertünkben milyen betegségek és károsítók fordulhatnak elő, elgondolkozhatunk, hogy a hagyományos növényvédelmi eljárásokat meghaladva milyen módon képzeljük el a biológiai védekezést ellenük.

Ökológiai szemléletű növényvédelemnek nevezhetjük, ha a kártevők ellen nem vegyszereket, hanem más élőlényeket vetünk be. Ezt a harcot bízhatjuk a természetre, a kártevők és az őket pusztító más élőlények természetes egyensúlyának kialakulásában bízva, vagyis hogy nem csinálunk semmit.

Ez a hagyományos, tiszaháti diótermő táj művelésének technológiája, tökéletesen biológiai művelés. A fűtermést lekaszálva tehenekkel hasznosították.

A természetben a vadon nőtt diófák alatt különböző növények nőnek, legtöbbször fűfélék. Kertekben, szőlők, szántók végében is fű van alatta. És milyen szép nagy diófák nőnek füves területen!

A dióültetvény területén létesített - magától létesülő - gyep között nagyon hasznosak a gyepkultúrába illeszkedő pillangósvirágú növények - vörös- és fehérhere, gomborka, szarvaskerep, kisebb növésű bükkönyfélék, stb.

Szóval, nem könnyű az ökológiai diótermesztők élete. Van olyan veszély, ami ellen nem is tudnak mit tenni. Ilyen például a dió vírusbetegsége.

A gyűrűs levélfoltosság vírusát vagy a faiskolából hozza magával a csemete, vagy levéltetvek viszik át a diófára. Szerintem ez utóbbi eset elhanyagolható, mert a dió levéltetvei jellemzően csak a dión élnek, más fafajról nem tudják a vírust áthozni, a vírusfertőzött diófa viszont nem gyakori, mert vagy gyorsan kipusztul, vagy a gazdája vágja ki gyorsan.

A dió hagyományosan is a biotermék képzetét kelti, mert a dió betegségei és kártevői lényegesen eltérnek egyéb gyümölcsökéitől, továbbá a dió jellemzően házikerti termék, ahol a vegyszeres növényvédelem nem oldható meg a diófák nagysága és a technika hiánya miatt.

Üzemi méretekben a növényvédelemnek mégis komoly jelentősége van, mert a kártevők könnyebben átterjednek egyik fáról a másikra. Ezért a növényvédelemmel kiemelten kell foglalkozni, mert a magyarországi diótermelő üzemek (jellemzően a volt állami gazdaságokból kiprivatizált kisebb-nagyobb termő diósok) nem az ökológiai szemlélet alapján működnek, hanem termelési gyakorlatukban az állami gazdasági szemlélet él tovább.

Ami jellemzően alkalmassá teszi a diót az ökológiai, környezetkímélő gazdálkodás számára, az a körülmény, hogy a diófa igen magas, terebélyes, hatalmas lombkoronájú fa.

A Calabash (Longenaria Sicerarea) egy tökfajta, melyet Kínában Wu-Lu-nak neveznek. Az egészség és a hosszú élet szimbóluma. A régi Kínában az orvosláshoz használt gyógyfüveket, gyógyszereket tartották benne. Amikor valaki beteg lett, akkor calabash-t helyeztek el az ágya mellé, vagy a beteg szobájának ajtajához. Úgy tartották, hogy a calabash összegyűjti a negatív energiákat és benntartja.

Calabash használati és dísztárgyként

A lopótök termése őszre beérik, színe sárgás barna lesz, héja megvastagodik, ekkor vágják le a termését a szárról.

A Magyar Nemzeti Parkok Hetét az ökoturizmus és a természetvédelem jegyében immár ötödik alkalommal rendezik meg, házigazdája az idén a Duna-Dráva Nemzeti Park.

A szakmai közönséget június 17-én, pénteken várják a Pécsett megrendezésre kerülő ökoturisztikai és természetvédelmi konferenciára. A nagyközönségnek is számtalan programlehetőség kínálkozik június 18-án, majd a folytatásban június 20–26. között.

Június 18-án, szombaton a pécsi Barbakán téren kerül sor a hagyományos „zöld forgatagra”, ahol a nemzeti parkok bemutatkozásával egyidejűleg ételkóstolás, kézműves foglalkozások, előadások, játékos természetismereti vetélkedők kerülnek sorra.

z Ökotárs Alapítvány által meghirdetett Év Fája 2010 címet az a platán
fa nyerte el, melyet a Letenyéért Közéleti Egyesület jelölt a versenybe
Zala megyéből.

Az Európai Év Fája versenyhez csatlakozva az Ökotárs Alapítvány
Magyarországon először rendezte meg a vetélkedőt. A döntőbe 13 fát
választott az Ökotárs Alapítvány zsűrije, amelyekből a közönség
szavazással választotta ki a neki legjobban tetszőt.

A kezdeményezés számottevő érdeklődést keltett: a július 31-i határidőig
összesen 125 fát jelöltek az ország minden részéből magánszemélyek,
civil szervezetek és önkormányzatok.

Átírhatjuk kissé a mondást: a  türelem immár nem csak rózsát, szarvasgombát is terem. A kitartás  meghozta a gyümölcsét, a keszthelyi Georgikon Kar mintaültetvényén
kisebb gyermekfej nagyságú gomba termőtestre bukkantak.
A szarvasgomba termesztéssel kapcsolatos kísérlet évtizedes múltra
tekint vissza, a Pannon Egyetem Növénytudományi és Biotechnológiai
tanszékének irányításával még 2000-ben több növényfajra, így
mogyoróbokor, illetve molyhos tölgy gyökerére oltottak spórákat.

A Gellérthegy déli lejtőjén, a Móricz Zsigmond körtértől egy megállónyira, a Feneketlen-tó felett, a sűrűn beépített Újbudán gyönyörű arborétumba látogathatunk.

Volt egyszer, hol nem volt, az 1848-49-es szabadságharc idején egy fiatal orvos, dr. Entz Géza, aki úgy gondolta, hogy végre meg kellene szervezni a magyar kertészképzést.



A lejtő felső harmadában sziklakertet alakítottak ki évtizedekkel ezelőtt

Az 1880-as években hatalmas katasztrófát okozott egész Európában az Észak-Amerikából gyökeres-földes növényekkel behurcolt szőlő-gyökértetű. A rómaikori alapokon nyugvó, gyökérnemes szőlők művelése lehetetlenné vált, azok mindenütt kipusztultak.

A technika egyes vívmányai eltávolítanak minket a kerttől, a természetetől, a természetes életmódtól, mások prdig segítenek a tökéltesítésében. Iylen segítő eszköz pl a  saját mini-paradicsomunk megetermtéséhez, a netes kerttervező program. Ezekből már több is létezik. Olykor ingyneesen  igénybevehetőeket is találhatunk, mint pl a következő:

KERTTERVEZŐ PROGRAM